HTML

One Night in Bangkok Project

A rövid, 6 napos thaiföldi nyaralásom alatt történteket osztom meg itt azokkal, akiket érdekel, meg azokkal is, akiket nem. Javaslat: utóbbiak ne olvassák!

Friss topikok

Címkék

Archívum

Hétfő délután

2011.12.03. 18:50 Rafkóblog

Mielőtt folytatom a bejegyzéseket, amit a hétfő délutánnál hagytam abba…

 

Csak a rend kedvéért elmondom, hogy vasárnap még voltunk az MBK centerben (ami egy 7 szintes piac, de nagyobb forgalommal, mint itt egy pláza … alapterülete meg szintenként kb akkor lehet, mint a józsefvárosi kínai piac nyitott része. Ami itt nincs … nah az van másutt. (Amire most gondolok, az majd csak a hétfő este fog kiderülni.) :)

Majd a szomszédos Siam Centerbe ugrottunk be, majd abból át a Paragonba… Ezek már igazi mall-ok, szintén 7 szintes óriások, minden szinten áttörő department store-okkal.

Hihhhhhetetlen, hatalmas, fel nem tudod fogni amíg nem látod. És annyi ember, hogy a FUJI japán étterem előtt sorszámot kellett húzni, hogy lássák, hogy ki mikor jön a sorban. Mellesleg kint a FUJI egy elég drága étterem. Ketten 7 000 ből annyira be tudtunk kajálni, hogy csak na … Ugyanaz a kajamennyiség egy ilyen étteremben itthon 20 000-ből szerintem nem állt volna meg.

Amíg ide várakoztunk, fotóztam thai McDonald’s-ot, autókat, láttam olyan Tropicariumot (belül a plázában), ahol együtt lehetett úszni a cápákkal …

Amúgy egyelőre vasárnap csak a már említett sokk-ot próbáltam feldolgozni, nem volt különösebb tény :) De nekem az akkor épp elég is volt.

 

Jah, egy azért mégis volt: elmentünk "thai masszázs"-ra. Nagyon fájt!!!!! :)

 

Szóval hétfő délután …

Muszáj elmondani, hogy BAROMI MELEG volt végig.  A Sky Train nevezető városi tömegközlekedési eszközbe, illetve legalábbis a peronra, kábé a hotelből léptem be. Elég sűrűn jöttek a járatok, max 5 percet vártam ever.
Ezen túl tiszta volt, nem volt firkálva, tökéletesen működött a légkondi is. Ki van írva, hogy melyik megállóig mennyi bath a díj -talán 15 és 35 között volt? Minden esetre a legnagyobb távolságok között is olcsóbb volt, mint itt egy vonaljegy. Kiválasztod, hogy az dott állomásig mennyibe kerül a jegy. Mjuk 20 bath, megnyomod a 20 bath-os jelet, bedobod a pénzt és kapsz egy jegyet. Csak ezután mehetsz be a konkrét peronra, egy elektromos kapun. Mikor elhagyod a peronokat, akkor is be kell dugni a jegyet, csak itt már nem kapod vissza. Egyszerű, gyors, logikus, nincsenek gyökér, iskolázatlan ellenőrök … erre utaltam, amikor javasoltam a tanulmányi kirándulást a bkv-soknak …

Az Asok megállóig mentünk –ez 5 megálló volt a hoteltől. Innen motorral akartunk volna menni, de sarkon éppen 27 ember várt még motorra, így elindultunk gyalog. Nem mondom, hogy nem úsztam 2 perc alatt a saját verejtékemben … Az irodaház, az Asok Tower ettől a saroktól kb 2-3 percre lett volna motorral. Ehelyett gyalogoltunk 12 percet… Óriási volt. De legalább bent már mellbe vágott a légkondi.

Ha már itt tartunk, akkor a tömegközlekedésről pár szó. Roviden? Beszarsz! Elnezest, de szegenyes verbalis repertoaromban ezzel tudom legjobban kifejezni a baloldali kozlekedesbol adodo balagan-t, kaoszt. A vegtelen szamu lila-pink es zold-sarga taxi kozotti versenyt a turistakert, es a helyiekert is! Ti. itt a motoros taxi biznisz olyan, mint otthon a burokracia: megkerulhetetlen! Egy-egy robogora felulnek utaskent ketten is, egyik saroktol a masikig is. Fenomenalis, ugyanakkor en motorrol eddig meg nem mentem. Csak taxi vagy tuk-tuk. Csak tobb ott a kerék, nem?  :)

Az iroda amúgy a 11. emeleten van.. Nem túl nagy, de épp elég ahhoz, hogy még egy kisebb raktárhelyiséget is ki tudjanak alakítani. Az itt történtekkel nem untatok senkit, nem érdekes. Viszont dél körül lementem a 7-11-be, azaz a mindenütt megtalálható Seven-Eleven nevű kisboltba innivalóért.  A pára kiült rám, az épp ebédelni igyekvő 10000000000 ember mind előttem akart bármit csinálni … szóval nem volt egyszerű. Ezen túl a szmog is erősebb volt a „megszokottnál” … szóval alig vártam, hogy visszamehessek.

Amúgy az irodába hamar végeztünk, és mentünk a Terminal 21 elnevezésű plázába. Hodályba. Monstrumba. Hatalmas! Tehát ne az itteni KÖKI Terminál-t képzeljétek el. Semmilyen szinten. Se a kinézet, se a méret nem egyezik. Talán az, hogy ez is egy intermodális csomópont. A két tömegközlekedési eszköz, amik itt találkoznak, az pedig a metró és … van benne egy kisebb reptér! 7 szinten, felette hotellel … OMG!

 

A Terminal 21-be amúgy új helykeresési célzattal mentünk, azaz keresni egy helyet, ahol esetleg érdemes lehet nyitni egy standot. Erre most nem fecsérelnék szót, röviden: találtunk olyan helyet :)

 

Innen pedig egy elfelejtettem a nevét plázába mentünk, 7 szint bevásárló terület, egy szint kajaudvar, kétszer olyan hosszan, mint az Arena Plaza … Űberbrutál … Itt, elléptem mosdóba. Ezt persze nyilván nem azért említem meg, mert ez bárkit is érdekelhet. Hanem azért, amit ott láttam. A mosdóban a leülés wc-nél fertőtlenítő folyadék volt felszerelve. Kézre, ülőkére, bármire. Vajon a West End-ben hány percig maradna fenn egy ilyen a falon? Lenne, aki gyorsan kiinná...

Itt amúgy két standunk is van. Odamentem az egyikhez -és itt jött egy igen érdekes tapasztalásom. A kislány megpróbált megkínálni szappannal. Én meg a szokásos, széles mozdulataimmal próbáltam volna megérinteni a vállát, hogy „Köszi, kedves vagy de ismerem, én is a cégnél dolgozom” … Amint emelem a karom, megtorpan, majd ahogy közeledett hozzá a kezem, félelemmel az arcán húzódott el tőlem, majd kifordult a közeli távolságból és hátrálni kezdett és kérdezte, hogy „Mit akarsz, mit akarsz?” …  Úgy meglepődtem, hogy hirtelen megszólalni sem tudtam. Sűrű elnézések közepette próbáltam vele megértetni, hogy mi a helyzet –eléggé megkönnyebbült. Ezt elmeséltem Etai-nak, aki habitusban eléggé hasonlít hozzám, szóval elmondtam neki, mire ő azt mondta, hogy ez Thaiföld, része a thai kultúrának. Saját szokásaival ellentétben amíg nem találkozik 5-6-szor valakivel az ottani alkalmazottak közül, meg sem szokták puszilni egymást, de legalábbis is semmiképp nem is kozeledik ugy valakihez, mint ahogy mashol-maskor-mashoz, akar már az elso alkalommal. Esetleg kézfogás –bár inkább csak a szokásos hajlongás… Ez van.

Kis intermezzo … Talán nem említettem, hogy a reptérről a városba menet Nir barátom mesélt a helyi dolgokról. Például, hogy a thai kultúrának és nyelvnek része a hangsúllyal és a hangszínnel való játék. Néha ugyanaz a hangalak más hangszínen mást jelent. Így például a hotelben a recepciós nő, akinél becsekkoltam, ottani viszonyok szerint udvariatlannak minősült velem, amikor AZ-on a bizonyos hangszínen mondta el, hogy miért kell a hitelkártyám neki …
Ez a kis testi közelség is ilyesmi dolog lehetett … Rosszul érintett, de hát meg kell tanulni. Később amúgy ilyen vokális félreértésekbe belekeveredtem még … Hiába: pár nap alatt nem tudom levetkőzni a közvetlen énemet.

Nah de mentunk is tovabb, mert talalkoztunk ket uj kollegaval, megint japan kajat ettunk. Imadom! Tudom, kicsit disszonansnak hat Thai foldon japan kajat enni de valahogy a japan vonalhoz tudat alatt mindig is vonzodtam. Finom, laktato, egyelore meg kulonleges is... 1-2 honap alatt elfogynek :)

Btw: plaza, magas szinvonalu japan etterem, 5 fo: 2000 B. 14 e ft. Otthoni sushi mennyi lenne? Ok, itt helyben van az alapanyag. But still...

 

Vissza a hotelba, felfrissules, majd Patunam városrész (a nevet jó eséllyel nem jól írom most), majd megint market... Hat, mit mondjak? Vannak keruletnyi utcaszakaszok, amik olyanok, mint a jozsefvarosi piac. Talan az egesz varos is kicsit olyan, mint a jozsi -csak 10 000 000 emberrel.

 

De ez már a hétfő este, ami külön bejegyzés lesz, így majd ott folytatom később.

 

 

ps: nem működik jól a blogmotor admin felületén a szövegszerkesztés, azért vannak eltérő betűk. A wordbe is betettem majd kivettem, így sem volt jó...

pps: az eddig érintett bejegyzésekhez vannak fent képek a FB-on.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://adorjanthaifoldon.blog.hu/api/trackback/id/tr893434668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása